- Nincsen m�r v�ge a munkaid�dnek?

Tom len�zett az �r�j�ra, �s igen, a munkaideje m�r 20 perce lej�rt.
- De, igen. - mondta, meglepetten tudom�sul v�ve a t�nyt, hogy az id� ilyen gyorsan elsz�llt, amikor nem is besz�ltek. Az ut�bbi f�l �r�ban nem csin�ltak semmit. Tom csak �lt ott, hogy legyen Billnek t�rsas�ga, Bill pedig nem panaszkodott.

- Menned k�ne.
- Igen, musz�j lesz. - felelte Tom, �s Billre n�zett. Hi�ba pr�b�lkozott, m�g mindig nem tudott �gy viselkedni, ahogy �ltal�ban szokott. Tomnak nem �llt sz�nd�k�ban elmenni, am�g nem volt benne biztos, hogy rendben lesz. - De nem akarok.
- K�ne.

Tom visszatartotta a leveg�t, ahogy odany�lt Bill arc�hoz, �s az ujjainak h�tulj�val v�gigsim�totta Bill �les �llkapcs�nak vonal�t. Bill �sszerezzent.
- Vigy�zz magadra.
Tom visszah�zta a kez�t, �s fel�llt. �rezte, hogy Bill szemei �t�getik a h�t�t.

- Tom, v�rj! - sz�lalt meg Bill halkan, �s � is fel�llt. - �n...
Nagyot nyelt, idegesnek t�nt. Vagy tal�n csak sz�nlelete - Tom nem kezdhetett el csak az�rt megb�zni benne, mert sajn�lta. Ett�l t�l k�nny� pr�d�v� v�lt.

- Tom, cs�kolj meg.
Tomnak elkerekedtek a szemei.
- Bill...
- K�rlek. Cs�kolj meg. 

Ahogy ezt mondta, Tom szinte akaratlanul b�lintott. De egyszer belef�r, nem? Egyszer megcs�kolhatja Billt, ha att�l jobban fogja �rezni mag�t. Abban a pillanatban j�tt r�, hogy tulajdonk�pp b�rmit megtenne, hogy Bill jobban �rezze mag�t. Mikor �rt el vajon erre a pontra? Mikor kezdett el ennyire t�r�dni vele?

A v�lasz egyszer�: m�r a legeleje �ta. Tom t�r�d�tt az emberekkel, benne volt a term�szet�ben, �s Bill sem volt kiv�tel. Tal�n ink�bb orvosnak kellett volna mennie zsaru helyett. A rabokhoz nem szabadott ennyire k�zel ker�lni.

Tom m�gis egyre k�zelebb ker�lt Billhez.

- Cs�kolj meg. - suttogta Bill ism�t, v�gignyalva a telt ajkait, ahogy k�zelebb l�pett.

�s akkor Tom megcs�kolta. Oldalra d�nt�tte a fej�t, el�rehajolt, �s tal�lkozott Billel. Bill egy apr� hangot adott csak ki, �s Tomba csimpaszkodott, a kezeit fel-le cs�sztatva Tom oldal�n, ahogy besz�vta az ajakpiercingj�t.

Bill nyelve Tom ajkaihoz simult, k�r�s helyett ink�bb k�vetelve a bel�p�st, �s amikor a nyelv�k tal�lkozott, Tom nem b�rt visszafojtani egy ny�g�st. A cs�k gyorsan �tv�ltott lass�b�l siet�ss�. Bill mintha elsz�vta volna az energi�t Tomt�l, szinte bel�le t�pl�lkozott, �s egyre er�sebb�, magabiztosabb� v�lt.

Tom �rezte, hogy Bill megpr�b�lja h�tr�bb l�kni, hogy az ajt�hoz pr�selje, de Tom ebbe nem ment bele. Mindketten az ir�ny�t�s�rt k�zd�ttek; finoman pr�b�lt�k el�re l�pni, eg�szen addig, am�g az egyik�k hozz� nem csap�dott a falhoz. Ahogy mindketten ir�ny�tani akart�k a cs�kot, Tom lassan kezdte elveszteni a fej�t.

Tal�n ha nem h�napokkal ezel�tt lett volna utolj�ra bar�tn�je, jobban tudta volna mag�t kontroll�lni, de sajnos, Tom is f�rfi volt, csak ember, Bill pedig pontosan tudta hogyan �rje el a k�v�nt hat�st. Tudta mit csin�ljon a nyelv�vel - a nyelvpiercingj�vel -, tudta hova tegye a kez�t, �s tudta hogyan ford�tsa a fej�t, hogy az orruk ne �tk�zz�n, �s a foguk se koccanjon �ssze. Tom ism�t felny�g�tt, a kez�t pedig Bill nyaka k�r� fonta, azt a helyet simogatva, ahol tudta, hogy Bill tetov�l�sa volt.

De Tom tudta, hogy le kell �llnia, miel�tt a test�k reakci�ba l�pne. Tudta, hogy ha olyan messze menn�nek, f�leg ha Bill olyan messze ment volna, a v�g�n az �gyban k�tnek ki. Tom tudta, hogy ez t�rt�nne.

Ahogy ebbe belegondolt, �rezte, hogy forr�s�g �rad sz�t a test�ben, �s megszak�totta a cs�kot, leveg��rt kapkodva.

- J� �jt. - mondta, nyersen, Bill pedig b�lintott.
- J� �jt. �s k�sz�n�m.

Tom b�lintott, �s kibogozta mag�t Bill karjaib�l. Melegs�get �rzett a has�ban k�r�zni, �s �r�lt, hogy m�g id�ben le�llt. Baszki, szexre volt sz�ks�ge.

- Vedd be az altat�d, ok�?
Ett�l Bill felnevetett.
- Igen is, biztos �r.

Oh, bassza meg.

Tom lehunyta a szem�t, �s m�ly leveg�t vett az orr�n �t. Bill szavai egyenesen az �gy�k�ig hatoltak, �s �rezte, hogy a m�r f�lmerev f�rfiass�ga megmozdul.

- Komolyan mondtam. - v�laszolta, �s pr�b�lt nem figyelni Bill �nel�g�lt arckifejez�s�re. Titokban persze �r�lt, hogy visszat�rt "r�gi �nmag�hoz". - Vedd be a gy�gyszered.
- Nem akartam eldugni �s �sszegy�jteni, ugye tudod? - k�rdezte Bill. - De ha ett�l jobban �rzed magad... - s�hajtott, majd odament a szekr�ny�hez, a tetej�r�l felvette a pirul�t, �s feltartotta, hogy Tom j�l l�thassa, ahogy beveszi �s sz�razon lenyeli. - Boldog vagy?
Tom csak r�mosolygott.
- Aludj j�l.
- Ja.

Tom megfordult, hogy kinyissa az ajt�t, de amikor a zseb�be ny�lt, �szrevette, hogy �res. A m�sik zseb�ben m�g mindig ott voltak a p�tkulcsai, de hol a faszba...?

Visszafordult Billhez, odament hozz�, �s megragadta a jobb csukl�j�t, szigor� tekintettel. Bill �sszeszor�totta az �kl�t.

- Nyisd ki a kezed. - utas�totta Tom, a kellet�n�l tal�n kicsit er�sebben szor�tva Bill csukl�j�t. - Azt mondtam nyisd ki a kibaszott kezed.

Bill ujjai lassan ellazultak, Tom pedig kit�pte k�z�l�k a kulcsait.
- Mit csin�lsz? - szisszent fel.
- Azt mondtam b�zhatsz bennem. - mondta Bill, a csukl�j�t d�rzs�lve. - �s ez �gy is van. De l�tod milyen k�nnyen el tudtam venni, �s �szre sem vetted?
- Ezzel mire c�lzol? - k�rdezte Tom, f�lig kiab�lva, de Billnek egy arcizma sem rezzent. - Komolyan, Bill, elegem van m�r a kibaszott j�t�kaidb�l.

�gy t�nt, Billnek tetszett Tom kirohan�sa, mert a szemei �gy csillogtak, mint addig soha. Ism�t olyan volt, mint szokott lenni, de most Tomot ez nagyon ideges�tette.

- Arra c�lzok, hogy k�nnyebb volt elvenni a kulcsaidat, mint egy cukrot egy gyerekt�l. Csin�lnod k�ne valamit ezzel kapcsolatban, kezdesz figyelmetlen lenni.
- �s mi lett volna, ha nem veszem �szre, �s a p�tkulcsom haszn�lom, hogy bez�rjalak? - k�rdezte Tom. - Akkor mit csin�lt�l volna?
- Semmit.
Tom felnevetett.
- Ja. Persze. Sz�p est�t. - f�rmedt r�, majd gyorsan �tv�gott a szob�n, siet�sen kinyitotta, majd a fog�t csikorgatva bez�rta maga m�g�tt a cella ajtaj�t.

El sem tudta hinni Bill kis m�sor�t. Nagyon felh�zta, hogy �gy manipul�lta, r�ad�sul ilyen k�nnyen.

A l�ptei visszhangzottak a folyos�n, ahogy az ajt�hoz indult.

Azt k�v�nta, b�r tudta volna, hogy Bill mit akar ezzel mondani. Alapvet�en ezzel azt �zente, hogy Tomnak nem szabadott volna megv�znia benne, de ez teljesen ellent�tben �llt mindennel, amit az el�tt mondott.

Tom a homlok�t d�rzs�lte. Jobban �ssze volt zavarodva, mint valaha.

- Mi�rt n�zel �gy, mintha �pp citromot nyelt�l volna?

Tom feln�zett az eb�dj�b�l.
- Nincs oka.
Gustav felvonta az egyik szem�ld�k�t.
- Rendben.
- Igaza van. - mondta Georg, a k�ny�k�vel az asztalra t�maszkodva. - M�r reggel �ta idegesnek t�nsz. Van valami k�ze ahhoz, hogy tegnap mi�rt volt�l olyan sokat a fels� emeleten?
Tom k�h�gni kezdett, ahogy egy darab alma a tork�n akardt. �szrevett�k?
- Tess�k?
- Igen. - helyeselt Gustav. - Mi t�rt�nt ott?
- Mondott valamit az egyik rab? - k�rdezte Georg. - N�h�nynak el�g nagy a pof�ja. Ha az egyik�k besz�lt, akkor ne is foglalkozz vele, sz�nd�kosan pr�b�lnak provok�lni.
- Nem, nem, semmi ilyesmi. - mondta Tom gyorsan, a sz�ve pedig �r�lt m�dj�ra dobogott a mellkas�ban. Se Georg, se Gustav nem tudhatta, hogy Tom rendszeresen l�togatta Billt. Semmik�pp nem tudhatt�k meg. - Nem munk�r�l van sz�, ne agg�djatok miatta.

Egyik�k sem t�nt �gy, mintha siker�lt volna meggy�zni �ket, �s k�telked� pillant�sokat vetettek egym�s fel�. Azt hitt�k, hogy Tom nem vette �szre, Tom ugyanis �gy d�nt�tt, nem figyel r�juk. Nem volt sz�ks�ge arra, hogy m�g a koll�g�i miatt is agg�djon.

Az el�z� este esem�nyein t�n�d�tt, eg�sz �jszaka, �s m�g mindig d�h�s volt, de m�g ann�l is zavarodottabb. Az aggodalom ki is �lt a homlok�ra.

- Mi lett volna, ha nem veszem �szre, �s a p�tkulcsom haszn�lom, hogy bez�rjalak? Akkor mit csin�lt�l volna?
- Semmit.

T�nyleg nem csin�lt volna semmit?

Egy rab, akit �pp most �t�ltek �letfogytiglanra, t�nyleg elszalasztotta volna ezt az alkalmat, hogy elsz�khessen? Sz�szerint ott volt a kez�ben a kulcs a szabads�ghoz; k�nnyed�n kisurranhatott volna, ha akar - erre � azt mondja, hogy nem tette volna.

Azt�n ott volt az is, amikor fegyver volt a kez�ben, amit Tom tork�hoz tartott, �s akkor sem csin�lt semmit.

- Mi a baj veled? - sziszegte Tom alig hallhat�an, frusztr�ltan d�rzs�lve a homlok�t.

A nap sor�n Tom szerencs�s volt, mert olyan feladatokat kapott, amik elterelt�k a gondolatait Billr�l. Georggal egy�tt k�ldt�k �ket ki terepre, mert az utc�n volt valami gond egy rak�s tin�dzser fi�val. Nem volt nagy feladat, m�gis j� �rz�s volt, hogy t�nyleg csin�lt is valamit, nem csak a pap�rok k�z� volt bez�rva eg�sz nap egy irod�ba.

Aznap este amikor hazament, egy�ltal�n nem is gondolt m�r Billre.

A k�vetkez� nap Bill- �s aggodalommentesen kezd�d�tt. Ez persze nem maradt �gy.

Tomnak a folyos�kon kellett v�gigmennie, a cell�k k�z�tt, hogy ellen�rizze minden rendben van-e. A m�sodik, harmadik emeleten, ahogy v�rhat� is volt, semmi v�ltoz�s nem volt, �s �pp a negyedikre tartott.

Amint fel�rt a l�pcs�n, m�r tudta, hogy valami nem stimmel. Kiab�l�sokat, t�r�sek hangj�t hallotta, azt�n m�g t�bb kiabal�s�t, �s az eg�sz folyos� atmoszf�r�j�ban volt valami furcsa.

"Tedd az �gyra!" - �v�lt�tte valaki, amit egy �les "Ne �rj hozz�m!" k�vetett, �s m�g t�bb puffan�s.

- Mi a fasz... - gondolkodott Tom hangosan, ahogy a hang forr�sa fel� k�zeledett. L�tta, hogy a rabok t�bbs�ge is pr�b�lt kikucsuk�lni, k�v�ncsiak voltak, hogy mi t�rt�nik.

Tal�n egyb�l sejthette volna mi folyik itt, de eg�szen addig nem is gondolt r�, am�g ott nem �llt m�r a 32-es cella el�tt. Bill cell�ja el�tt.

Elkerekedtek a szemei, ahogy megl�tott k�t rend�rt (egyik�k Braun, a m�sikuk pedig a szak�llas f�rfi m�g az els� napj�r�l), �s k�t n�v�rt, ahogy Billt pr�b�lt�k lenyugtatni. Vadnak t�nt, vagy r�m�ltnek, vagy mindkett�nek. Tom l�tta m�r, amikor ideges volt, l�tta kij�nni a sodr�b�l, de ilyennek m�g soha.

L�tta, hogy Bill egy sz�ket v�g a falhoz, �s megvadult tekintettel pr�b�l h�tr�lni a bent l�v� emberekt�l. Tom �szrevette, hogy az egyik n�v�r h�ta m�g�tt egy fecskend� volt, ahogy lassan pr�b�lta megk�zel�teni a rabot.

Tom az ajt� el�tt �llt, de l�tsz�lag egyik�k sem vette �szre, m�g Bill sem, aki egyenesen fel� n�zett.

- Csak nyugodj meg, ok�? - mondta az egyik f�rfi, furcs�n nyugodt �s m�ly hangon. Az egyik n�v�rhez fordult. - Kutass�tok �t a szob�j�t, megint eldugja a gy�gyszereit.

A n�v�r b�lintott, �s azonnal bement a f�rd�szob�ba, val�sz�n�leg az elrejtett gy�gyszereket keresni. Bill h�ttal nekiment a falnak, �s a tekintete olyan intenz�v volt, mintha t�zet ok�dott volna; olyan s�t�t volt.
- Ne mer�szelj hozz�m �rni! - figyelmeztette a f�rfit, aki egyre csak k�zeledett fel�. - Ne-
Nem tudta v�gigmondani, mert a f�rfi a k�vetkez� pillanatban el�re ugrott, �s Bill karj�t a h�t m�g� csavarta, a falhoz nyomva, hogy egy helyben maradjon. Bill �v�lt�tt; k�ts�gbeesetten, f�ls�ket�t�en sik�tott, Tomot kir�zta a hideg ezt hallv�n. Bill pr�b�lt kit�rni a f�rfi er�s szor�t�s�b�l.
- Engedj el! - ord�totta. - Engedj el a pics�ba, te kibaszott...
T�bbsz�r beler�gott a f�rfiba, de nem volt hat�sa.

Tomnak f�ldbe gy�kerezett a l�ba, ahogy v�gign�zte, ahogy Billt az �gy�hoz k�t�zi a k�t rend�r, �s csak az j�rt a fej�ben, hogy hagyj�tok abba, f�j neki, nem l�tj�tok mennyir f�l?

Ahogy Bill a sz�jak ellen pr�b�lt k�zdeni, a n�v�r, aki a f�rd�szob�ba ment az el�bb, visszaj�tt.
- Megtal�ltam. - mondta, �s kiny�jtotta a tenyer�t, megmutatva t�bb k�l�nb�z� sz�n� tablett�t. - A v�c� m�g�tt voltak. Ez a tegnapi �s a mai adag.
- Ki hozta �ket? - ugatott Braun. - B�rki is volt, nem maradt itt el�g ideig, hogy n�zze, hogy t�nyleg bevette-e �ket. Rohadt amat�r�k. - futtatta v�gig a kez�t az arc�n, v�gig az ez�st�s szak�ll�n, �s a fej�t cs�v�lta.
A n�v�r v�llat vont.

Tom sejtette, hogy ki hozhatta �ket. Val�sz�n�leg ugyanaz a f�l�s n�, aki akkor is j�tt, amikor Tom ott volt, csak ez�ttal biztos nem volt b�tors�ga, hogy tov�bb maradjon.

Bill m�g mindig vis�tott, �s dob�lta mag�tt, a csukl�j�t �s a bok�j�t szor�t� sz�jakat r�ngatva.
- Engedjetek el! - �v�lt�tte, de senki nem csin�lt semmit. Bill ekkor arra a n�v�rre n�zett, akinek a h�ta m�g�tt ott volt a t�.
- Te! - sz�l�totta meg, zih�lva. - Engedj el?

Tom meglepetten vette �szre a v�ltoz�st a hangj�ban. M�lyebb volt, nyugodtabb, szinte cs�b�t�. Tom felismerte a hangot - ezt haszn�lta, hogy manipul�ljon, hogy hipnotiz�ljon. Hirtelen m�r nem is sajn�lta. Bill m�g �gy is tudta hogyan manipul�ljon.

- Gyer�nk, baby, nem foglak b�ntani.

- Ne hallgas r�, Lucy! - mondta az egyik rend�r a n�v�rnek, aki kit�gult szemekkel b�mult Billre. - Nem szedte a gy�gyszereit; nem tudja mit besz�l.

- Lucy, ugye? - folytatta Bill, tov�bbra is lihegve. - Kik�t�z�l, Lucy?
- N-nem. - suttogta Lucy, remeg� hangon. - S-sajn�lom.
Bill felhorkant, �s a tekintete ism�t vadd� v�ltozott, Lucy gyorsan h�tr�bb is ugrott.
- Biztos nagyon sajn�lod. - vetette oda Bill. - Nagyon, nagyon sajn�lod!
Er�sen megr�ntotta a sz�jakat, a fej�t az �gyhoz szor�tva, �s �jra fel�v�lt�tt.
- Kaulitz! - sz�lt r� Braun szigor�an. - Viselkedj!

- Meg foglak �lni. - mondta ekkor Bill, az ijedt n�v�rre n�zve. - Kibaszottul meg foglak �LNI!
�jra megr�ntotta a sz�jakat, a h�t�val felemelkedve. Olyan volt, mintha d�mon sz�llta volna meg. Filmekben m�r l�tott �rd�g�z�seket Tom, �s pontosan �gy n�zett ki. Ilyen volt Bill a gy�gyszerei n�lk�l. Erre gondolt, amikor azt mondta, hogy minden kiszabadul?

- Most! - mondta az egyik f�rfi. - Szed�ld le, Lucy.

- NE! - �v�lt�tte Bill, �s annyira er�sen r�ntotta meg a sz�jakat, hogy Tom att�l f�lt, hogy �sszet�rik az �gy. - Ne mer�szeld!
Lucy m�g mindig Billt b�multa, les�padt arccal, t�gra ny�lt szemekkel.
- Most, Lucy! 

�sszerezzent, de hamar tette is, amit mondtak neki, �s siet�sen Bill karj�ba nyomta a t�t, azt�n r�gt�n vissza is ugrott, ahogy a fecskend�t bele�r�tette.

- Baszd meg! - sz�lt ut�na Bill, de pillanatokon bel�l m�r le is lassultak a mozdulatai, a szemei pedig kezdtek lecsuk�dni. M�g k�romkodott valamennyit a n�v�r fel�, azt�n lassan abbahagyta a k�zdelmet, �s lenyugodott. A szemei teljesen lecsuk�dtak, a fej�t pedig b�n�n oldalra ejtette.

Tom fel-al� m�szk�lt az irod�ban, ezzel a koll�g�i zavart pillant�sait mag�ra vonva.

- Ember, mi a bajod?
- Semmi. - felelte Tom, fels�hajtott, �s a sz�k�re esett. Ag�dott Bill miatt, aki 2 �r�val ezel�tt m�g mindig leszed�lva fek�dt, az �gyhoz sz�jazva.

Az aggodalma nem azt jelentette, hogy m�r nem volt r� m�rges, de ilyen �llapotban l�tni Billt az�rt cs�kkentett a d�h�n. Mi�rt nem vette a gy�gyszereit? Megint Tomnak pr�b�lt vajon valamit bizony�tani?

- Tal�n haza k�ne menned? - javasolta Georg. - Kicsit s�padtnak t�nsz.

- Nem beteg.

Tom felemelte a fej�t, �s Andreast l�tta az ajt�ban �llni, kem�ny arckifejez�sssel.
- Nem beteg. - ism�telte meg, a k�k szemeivel szinte Tomba v�jva. Tom megpr�b�lta �szrev�tlen�l megr�zni a fej�t; Andreas nem mondhatott semmit, amikor Georg �s Gustav is ott volt. - L�tta az egyik rab ment�lis jelenet�t.

Ment�lis jelenet.

- Nem? - n�zett Tomra Andreas.
- Igen? - fordult fel� Georg, t�gra ny�lt szemekkel. - Ez olyan cool!
- Melyik volt az? - h�zta k�zelebb a sz�k�t Gustav is.
�gy n�ztek r�, mintha valami izgalmas r�mt�rt�netet v�rtak volna, vagy valami.
- Nem cool. - v�laszolta Tom idegesen. - Istenem, mi bajotok van? - �llt fel. - Semmi tisztelet nincs bennetek, �s te, - fordult Andreashoz, - te maradj ki az �n dolgomb�l, ok�?

Andreas v�llat vont, k�z�ny�s arccal. Tom felhorkan.
- Bassz�tok meg.

Azt�n kiviharzott az irod�b�l, �s elindult fel a l�pcs�n. Billhez indult.

- Megs�rt�d�tt. - hallotta Georg hangj�t m�g utolj�ra, de a k�vetkez� pillanatban m�r hall�t�vols�gon k�v�l volt.

Tom ben�zett a r�csokon, hogy l�ssa Bill �bren van-e. M�g mindig a plafont b�multa, a v�gtagjai ugyan�gy az �gyhoz voltak sz�jazva, mint el�tte. Tom kopogott, �s megk�sz�r�lte a tork�t.
- Bej�hetek?

Bill kicsit megemelte a fej�t.
- Persze, gyere.
Visszaejtette a fej�t a p�rn�ra. Tom kinyitotta az ajt�t, �s bement.

- Bocs, ha egy kicsit sz�t vagyok cs�szva. - mondta Bill, ahogy Tom k�zeledett. M�g mindig a plafont n�zte. - Telenyomtak minden gy�gyszerrel, amit kapni lehet.
Bill kicsit elmosolyodott, l�tszott rajta, hogy be van drogozva. Pr�b�lt koncentr�lni Tom arc�ra, de k�ptelen volt egy helyre ir�ny�tani a tekintet�t.

Tom fogott egy sz�ket, �s le�lt az �gy mellett.
- Mi�rt?
Billnek els�t�t�lt a tekintete.
- L�ttalak, tudod. Miel�tt az a kurva bel�m nyomta a t�t. - s�hajtott. - �n csak... nem tudom. Nem mintha olyan sokra eml�kezn�k.
Tom a homlok�t r�ncolta.
- Nem eml�kszel?
Bill a fej�t r�zta, Tomnak pedig az az �rz�se t�madt, hogy hazudik. Tal�n bedrogozva nem tudott olyan j�l hazudni.
- Csak bekattantam, �s ut�na nem eml�kszem.
- Most m�r j�l vagy?
Bill fels�hajtott.
- Azt hiszem. M�rmint, lesz�m�tva, hogy a sz�mnak m�anyag �ze van, neked meg 3 szemed, �s nem �rzek semmit; kiv�l�an �rzem magam. - mosolygott, ez�ttal nagyon er�ltetetten.

- Gyakran kell ezt csin�lniuk? - k�rdezte Tom, a sz�jakra n�zve, amik az �gyhoz k�t�zt�k Billt. A csukl�ja ki volt pirosodva �s sebesedve, miut�n olyan er�sen h�zta �ket. Tom oda akart ny�lni, hogy megn�zhesse.

Bill v�llat vont.

- Mi�rt nem vetted be a g�gyszereid?
Bill ezt hallva elfordult, �s a falat n�zte. Az �kle megfesz�lt a sz�jak alatt.
- Nem szeretem azt az �rz�st, miut�n beszedem �ket. Nem akarom, hogy semmit sem �rezzek. - mondta halkan. - A gy�gyszerek lenyugtatnak.

�gy t�nt, hogy Bill t�nyleg az igazat mondja. Tom arra gondolt, hogy tal�n ez volt az els� igaz dolog, amit eddig mondott. Val�sz�n�leg meert be volt drogozva. Tom tudta, hogy tal�n nem helyes, de ha m�r volt r� lehet�s�ge, akkor megpr�b�lt valamit kihozni a helyzetb�l.

- Bill, az j� dolog. - mondta l�gyan. - �s most sem �rzel semmit, nem?
- Nem, ez nem ugyanaz.
- Jobb hogy �gy elveszted az ir�ny�t�st?
Bill nagyot s�hajtott.
- Nem. De nem kell nyugodtnak lennem.
- Akkor szenvedned kell? - mondta Tom szarkasztikusan, de Bill arckifejez�se ism�t megv�ltozott, �s a tekintete furcs�n �ress� v�lt.
- Olyan vagy, mint a volt pszichi�terem. - f�rmedt r� Bill, de Tom l�tta azt az �rz�st a szemeiben, amit mindig egy vastag fal m�g�tt tartott. Az eml�tett falat pedig nem volt k�nny� fenntartania gy�gyszerekkel a szervezet�ben.
- Ez rossz dolog?
- Oh, mindenk�pp. - nevetett fel Bill halkan, ami ink�bb egy kis sz�nalmas kuncog�snak hangzott.
Tom a homlok�t r�ncolta.
- Mindig olyan volt, mintha meger�szakolta volna az agyam. - magyar�zta Bill. - Pszichoanaliz�lni akart, pr�b�lt meg�rteni.
- Anne-r�l besz�lsz? - k�rdezte Tom, Bill pedig �sszesz�k�tette a szemeit.
- Mit mondott m�g el neked? - k�rdezte.
- Nem sokat. - mondta Tom gyorsan. - Egy�ltal�n nem sokat.
Bill nem �gy t�nt, mintha hinne neki.
- Az orvosi titoktart�s, �rtem. De most komolyan, - kem�nyedett meg az arckifejez�se, vele egy�tt a tekintete. - Mit mondott?
- Semmit. - mondta Tom, �s idegesen a nyak�t kezdte vakargatni, elker�lve a szemkontaktust. Rosszul hazudott. 
- Mit mond-ott? - ism�telte meg Bill sz�tagolva, �sszeszor�tott fogakkal. - Tom. Mondd el!
- Semmit. Semmit, esk�sz�m! - mondta, �s ahelyett, hogy a szem�be n�zett volna, a csukl�j�n l�v� sebre n�zett. - Valamit k�ne azzal kezdeni. Biztos f�j.
Bill �sszesz�k�tett szemekkel n�zte, �s b�r egy kicsit hom�lyosnak t�nt a gy�gyszerekt�l, m�g �gy is �get� volt a tekintete.
- Hazugs�g. - mondta. - Hazudsz. Valamit mondott neked.
- Csak a neved. - hazudott Tom. - De ezt m�r tudod. Semmi m�st.
Bill felhorkant, de nem mondott semmi m�st. Tom nem tudta eld�nteni, hogy most elhitte-e vagy sem.
- Kil�pett, tudod. - mondta egy kis id� m�lva. - Anne.
- Igen, tudom.
- Persze, hogy sokat tudsz. - f�rmedt r� Bill ism�t.
- K�zel sem eleget. - vitatkozott Tom.
- T�bbet tudsz, mint a t�bbs�g.
- Igen?

Bill csak b�lintott, �s cs�ndben maradt. Tom nem �rtette mit tudott, amit m�s emberek nem. Tom semmit sem tudott.

- Bill, az�rt nem vetted be a gy�gyszereid, hogy valamit bizony�ts nekem? - k�rdezte Tom egy kis id� ut�n. - Hogy bebizony�tsd, hogy vesz�lyes vagy, vagy ak�rmit is akarsz velem elhitetni?
Bill nem v�laszolt egyb�l, �s Tom m�r azon gondolkozott, hogy tal�n elaludt, de v�g�l �jra kinyitotta a szemeit.
- T�nyleg vesz�lyes vagyok. - mondta. - Ha lenne egy kis eszed, most nem �ln�l itt.
- Le vagy k�t�zve. - mutatott r� Tom.
Bill sz�j�nak sarka felfel� h�z�dott egy kicsit.
- Igen, h�t... ott a pont.

- Amit nem �rtek, - mondta Tom, �s h�trad�lt a sz�k�ben, karba tett k�zzel. - hogy �gy t�nik be akarsz vonni, de ugyanakkor arr�l akarsz meggy�zni, hogy nem k�ne veled lennem. Nem tudom, hogy ez most valami strat�gia, vagy mi; hogy sz�nd�kosan akarsz baszakodni a fejemmel, vagy csak �ssze vagy zavarodva, �s nem tudod mi a fen�t akarsz.

- �n tudom mit akarok. - mondta Bill. - Azt akarom, hogy tudd mibe �rtod magad.

Tom felvonta a szem�ld�k�t.

- Hogy akarj j�nni.