Bizalom.

Tom nem b�zott az emberekben. Sz�m�ra egyszer�en nem volt term�szetes, hogy megb�zzon az emberekben. S�t mi t�bb, Tom m�g �nmag�ban sem b�zott. Pontosan ez�rt is k�vetett szigor� napirendet, hogy biztosan ne sz�rjon el semmit.

De Tom m�gis k�vetett el hib�kat, apr� hib�kat. P�ld�ul, n�ha elfelejtette a szok�sos 5 �rai te�j�t, �s helyette 5 �ra 5 perckor fogyasztotta el, ami m�r nem volt ugyanaz, mert 5 perccel k�s�bb volt, Tomnak pedig ez �gy teljesen m�s �rz�s volt.

Tekintve, hogy Tom m�g mag�ban sem b�zott, nem is volt h�t csoda, hogy m�s emberi l�nyekben sem. �vekbe telt neki, mire t�nyleg meg tudott b�zni Georgban, �s m�g mindig nem siker�lt megfogalmaznia, hogy Andreas mi�rt is volt a bar�tja.

A Gustavba vetett bizalma, ink�bb Gustav Tom k�pess�geit�l val� f�gg�s�g�t�l alapult, hogy gondoskodik a lak�sr�l, meg ilyenek.

M�g ha nagy teher is volt, Tom sokkal ink�bb csin�lta maga az �sszes h�zimunk�t vagy pap�rmunk�t, minthogy szimpl�n r�hagyja valaki m�sra. Ez Gustavnak (aki semmi h�zimunk�t nem v�gzett) m�k�d�tt, �s �gy Tomnak is.

Ugyanakkor, most Gustav nem volt ott, Billnek pedig fogalma sem volt. Semmit sem tudott.
 

Kedd. Reggel 10 �ra.

Tom v�g�l le tudott zuhanyozni, miut�n megv�rta Billt, hogy 20 teljes perc ut�n kij�jj�n a f�rd�b�l. Amikor kij�tt, Tomnak le kellett tiszt�tania a k�dat �s a csemp�t.

Azt�n Tom lezuhanyozott kevesebb, mint 5 perc alatt, ugyanis csak ennyi ideje maradt a reggeli zuhanyz�sok idej�b�l a napirendje szerint. Tom semmi �ron sem merte volna megszegni a napirendj�t.

A napirendje t�k�letes volt.

Miut�n kij�tt a f�rd�szob�b�l, addigra Bill m�r f�z�tt reggelit, ami valahogy egy kicsit ideges�t� volt, mert Tom t�nyleg szeretett f�zni. Miut�n megreggeliztek, Tom �szrevett valamit, ami m�g ideges�t�bb volt.

Az eg�sz konyha �szott a lisztben �s a ragad�s alapanyagokban, itt-ott pedig t�ny�rkupacok tornyosultak, �v�ltve, hogy valaki mossa el �ket. Term�szetesen, Tomnak ki kellett takar�tania a konyh�t.

Mindez legal�bb egy �r�j�ba telt. Ezalatt pedig lemaradt a med�z�kr�l sz�l� dokumentumfilmj�r�l a Discovery Channel-�n. Most, Tom m�r nem csak puszt�n ideges volt.

El�sz�r is, d�h�s volt mag�ra, mert tudta, hogy nem a napirendj�t k�veti. �s d�h�s volt Billre is, ami�rt mindent csak f�lig csin�lt meg.

A napirendje m�g mindig hib�tlan volt; a napirendj�t nem szabadott hib�ztatni.

Amikor Tom rajtakapta, hogy Bill a bakelitlemezei k�z�tt kutakodik, majdnem felk�pelte. Tom �vek �ta gy�jt�tte az eredeti rocklemezeit. Nem s�r�n hallgatta �ket, de akkor is �rt�kesek voltak sz�m�ra.

Azt�n Bill megtal�lta a r�gi filmgy�jtem�ny�t, �s elkezdte n�zni az „�nek az es�ben”-t, egy klasszikust, amiben Gene Kelly szerepelt. Tom �gy d�nt�tt csatlakozik Billhez, �s le�lt ugyanarra a kanap�ra.

Most is �gy d�nt�tt, hogy a legjobb, ha tart egy bizonyos t�vols�got t�le. Egy nagyon �vatos t�vols�got. Ott volt, a kanap�n, �s a t�k�letes napirendj�re gondolt; a t�k�letes, t�k�letes napirendj�re, amit megs�rtett, meggyal�zott az a szem�ly, aki pont ott �lt mellette.

Term�szetesen, sem Bill, sem Tom nem besz�ltek egym�ssal, lesz�m�tva az udvarias „j� reggeltet” �s a „mit csin�lt�l a konyh�mmal?” felki�lt�st. (Tom �v�lt�se a reggeli ut�n, aznap reggel.)

- Tom? – ford�totta Bill a fej�t Tom fel�, mintha ellen�rizni akarn�, hogy ott van-e, b�r pontosan tudta, hogy ott �l, mellette, �s egy p�rn�val takarja az arc�t, hogy val�sz�n�leg elnyomja a m�rg�t.

Tom v�g�l lerakta a p�rn�t.

- Sajn�lom, ami ma t�rt�nt, csak seg�teni akartam �s… h�t, csak nem akarok teher lenni.
Tom nem k�telkedett Bill �szintes�g�ben, m�g akkor sem, ha a l�ba megint az asztalon volt.

- Ahol �n �llok, ott a nap mindent beragyog! – mondta Tom egyszerre Gene Kellyvel a filmb�l.
- K�v�lr�l tudod a p�rbesz�deket?

Tom oldalr�l Billre pillantott. Bill popcornt hozott, �s k�l�t ivott. Tom pr�b�lt a filmre koncentr�lni, nagyon is pr�b�lt. De nem siker�lt, mert m�g ha a szemei ott is voltak a k�perny�n, csak arra tudott gondolni, hogy Bill a kanap�n eszik, Bill a kanap�mon iszik.

(Napl�j�nak 22. oldala; csak a konyh�ban ehetsz, vagy az asztaln�l, de csak ennyi, �s k�sz.)

- Csak t�l sokszor l�ttam. – felelte Tom v�llat vonva, �s �jra Billre pillantott a szeme sark�b�l.
- H�nyszor? – n�zett r� Bill v�rakozva.
Tom legal�bb egy percig csak b�mult r�. �gy �rezte, hogy Bill ezt csak az�rt k�rdezte, hogy pr�b�ra tegye. Nevets�gesen hangzott, de Tom csak �gy tudott erre gondolni.
- Gyer�nk! H�nyszor?
Bill vigyora csak rosszabb� tette. Tom elkapta a tekintet�t.
Egyszer, k�tszer, h�romszor…
- H�tszer, azt hiszem. – v�laszolta, a hangj�t pedig majdnem elnyelte a film.

Zavarba ejt� volt, de Tom mindig ugyanazt a mint�t k�vette. Tom vett egy filmet; Tom megn�zte a filmet, �jra �s �jra. Addig n�zte, am�g k�v�lr�l nem tudta a t�rt�netet; addig n�zte, am�g k�v�lr�l nem tudta a p�rbesz�deket. Amikor megunta, vett egy m�sik filmet.

�s Tom sosem felejti el, amiket m�r megn�zett.

”Az oroszl�nkir�lyt” p�ld�ul 6 �vesen n�zte, �s ha megk�rdezn�d mir�l sz�l, m�g ma is el tudn� mes�lni. M�g arra is eml�kezett, hogy s�rt, amikor Mufasa meghalt. V�lt�s.

- Ett�l m�g egy�ltal�n nem vagy ***OCD-s. – b�kte meg Bill a k�ny�k�vel bar�ts�gosan. Ugh… gondolta Tom, mert, k�retlen fizikai kontaktusr�l volt sz�.
- Mintha nem tudn�d.
Persze, hogy tudom, gondolta Bill.
- Persze, hogy tudom. – felelte Bill.

Tom �gy d�nt�tt, ink�bb csak n�zi a filmet. Egy kicsit ut�lta, hogy k�ptelen volt ir�ny�tani mag�t. Ut�lta, hogy nem b�rta meg�ll�tani a gondolatait, amik csak ak�r�l forogtak, hogy Bill a kanap�n eszik; �s ut�lta, hogy folyton t�k�letes akart lenni, mert nem volt az.

Bill m�r nem figyelt a filmre, �s elmosolyodott.

- Nem nagy sz�m. M�rmint, m�g ha nem is eml�tem a b-bet�s sz�t, akkor is biztos van egy csom� dolog, ami zavar t�ged, �s…
- T�l sokat besz�lsz. – jegyezte meg Tom, a szemeit forgatva.
- Nem vagyok t�l hasznos h�zimunk�ban sem, - tette hozz� Bill, a kanap�n helyezkedve, l�b�val az asztalon.
- Katasztr�fa vagy. – b�lintott Tom.
- �s term�szetesen…
Bill meg�llt a besz�dben. Leveg�t pr�b�lt venni, helyette t�sszentett. Tomra t�sszentett, Tom mellett t�sszentett. Abba a leveg�be, amit Tom l�legzett.

Tom m�r most �rezte a bacilusokat, amik el�rasztott�k a helyet. Bill a sz�j�hoz kapta a kez�t. Az eg�sz szitu�ci� �gy n�zett ki, mintha valami sz�rny�s�get mondott volna, pedig csak t�sszentett.

- T�sszentett�l. – mondta Tom. �gy �rezte, Bill bacilusai valahogy meg fogj�k �lni, ha csak ott fog �lni mellette. Felugrott a kanap�r�l.
- Nem. – pr�b�lta Bill tagadni. Felesleges volt.

Tom kiviharzott a szob�b�l, �s p�r m�sodperccel k�s�bb a v�szhelyzetekben haszn�latos takar�t� felszerel�s�vel j�tt vissza. �s igen, h�vjuk �gy.

- De igen. – v�laszolt, �s elkezdte takar�tani a nappalit. Ez volt a m�sodik alkalom aznap.
 

Bill bement Tom szob�j�ba, �s le�lt az �gyra. Tom �gya mindig tiszta volt, �s lehetett rajta �rezni a mentolos illatot, �s a parf�m�t, amit Tom szeretett haszn�lni. Olyan j� illata volt!

Felesleges is mondani, hogy amikor Tom elment v�s�rolni, Bill csak teher lett volna neki, ez�rt ink�bb otthon maradt.

Hirtelen megcs�rrent a telefon. Bill v�rt.

- Szia, Tom vagyok, ha ezt hallod, nem vagyok itthon, tudod mit csin�lj a s�psz� ut�n…
- Tom? Itt Andreas. Eml�kszel, hogy felh�vt�l p�r napja? Tudod, amikor megk�rdezted mi�rt hazudtam azt, hogy Bill nem r�g k�lt�z�tt ide? Annyira sajn�lom. Bill felh�vott, �s nyaggatni kezdett, hogy mutassalak be, mert mes�ltem neki r�lad, �s mivel nincs sok bar�tod, �n…

Bill mag�ban vacill�lt, hogy t�r�lje-e ki az �zenetet, vagy hagyja-e meg Tomnak, hogy meghallgassa. �gy d�nt�tt, nem fogja kit�r�lni, �s tov�bb szagolta Tom cuccait. Tom �gy�t, Tom ruh�it…

Mindennek olyan kibaszott j� illata volt!
 

***OCD – ezt a k�nyszercselekv�ses betegs�get nevezik �gy, ami nyilv�nval�an Tomnak van. Pr�b�ltam valami m�st kital�lni, de magyarul is �gy h�vj�k, a p�rbesz�d meg csak �gy volt �rtelmes �s nem akartam nagyon �t�rni. Tess�k wikip�di�n r�keresni, nem akarok magamt�l defin�ci�t gy�rtani. :D