Bill �let�be rendszer ker�lt. Kor�n kelt, hogy besurranjon a f�rd�be leborotv�lni az arc�t �s a l�bait, miel�tt Erma megl�tta volna. Bement a k�v�z�ba, �s mosolygott a f�rfiaknak, az �szinte mosolyokat a kedvesebbeknek tartogatva. Besz�lgetett Shirleyvel, lassan �ssze is melegedett a kedves n�vel. Fokozatosan kezdte egyre k�nyelmesebben �rezni mag�t az �j szem�ly�ben. Sosem felejtette el, hogy nagy titkot rejtegetett, de ki tudott kapcsol�dni az �let�ben. J� �rz�s volt.

- H� Billie!

Bill �sszerezzent az �dv�zl�s hallat�n, de �sszeszedte mag�t, �s az ajt� ir�ny�ba fordult. Georg vigyorgott r�, �s v�gigm�rte, ahogy a pult fel� k�zeledett.

- Georg. – b�lintott Bill. Am�g a legt�bb f�rfi �rdekl�d�se al�bbhagyott az �j l�ny ir�nt, Georg csillap�thatatlan volt. Elsz�ntan az �gy�ba akarta vinni Billt. Vagy, re�lisabban n�zve, a kocsija h�ts� �l�s�re. Bill majdnem nevetett, amikor belegondolt, hogy Georg hogy reag�lna, ha egyszer t�nyleg siker�lne odavinnie.

Georg bar�tai m�g� h�z�dtak, hogy teret adjanak a barnahaj�nak fl�rt�lni. Mind ismer�s arcok voltak. A v�ros kicsi volt, �s mostanra Bill m�r nem csak az embereket, hanem az �lett�rt�net�ket is ismerte.

Georg el�g j�l ismert volt. Az apja a gy�rban dolgozott, valami irodai munk�t, tal�n a k�nyvel�st v�gezte. Georgt�l azt v�rt�k, hogy � is az apja nyomdokait k�vesse, de �t sokkal jobban �rdekelte a buliz�s, mint az iskola, �gy most � is a f�ld�n dolgozott, mint mindenki m�s.

Andreas, a magas sz�ke, gyakran duplam�szakot v�llalt, hogy az anyj�t seg�tse, mert az alkoholista apja p�r �ve lel�pett. �desebb volt, mint a bar�tai, de Bill l�tta, hogy szigor� n�z�s kezd kialakulni a szemeiben.

A tri�t Tom tette teljess�, egy mogorva sr�c, fekete, befont hajjal. Az apja szerel� volt a v�rosban, de � �s Tom nem j�ttek ki t�l j�l, a fi� pedig emiatt 17 �ves kora �ta egyed�l �lt. Nem besz�lt sokat, t�bbnyire csak a t�volb�l b�mult, �s alkalmank�nt morgott valami v�laszt a bar�tainak. Ha Georg nagyk�p�, Andreas pedig �des volt, akkor Tom ink�bb egy �res pontnak t�nt, ahol egy embernek kellett volna lennie.

- Sz�val, ma este buli lesz. – mondta Georg, �thajolva a pult felett, fl�rt�l� mosollyal az arc�n. – Tom h�z�ban. Te is j�ssz, ugye?
- Szerintem nem �rek r�. – mondta Bill, �s elfordult, hogy a k�v�val foglalkozzon.
- Biztos r��rsz. Ebben a v�rosban semmi nem lesz a bulimon k�v�l.

Billnek nevetnie kellett ezen. Igaza volt. Ha egy buli volt, akkor minden 30 �v alatti ott volt. Az este v�ge fel� m�g n�h�ny id�sebb is felbukkant, rem�lve, hogy a k�lyk�k m�r el�g r�szegek ahhoz, hogy ne vegy�k �szre �ket, �s nem fognak �gy h�ly�t csin�lni bel�l�k.

Neh�z volt elb�jni egy ilyen kis v�rosban, ahol mindenki tudott mindent m�sokr�l.

- Ok�, akkor r��rek. Csak nem akarok menni. – n�zett �t Bill a v�lla felett, �s felvonta a szem�ld�k�t. Hallotta, hogy a h�tt�rben Shirley nevetni kezd. Nem volt hozz�szokva Bill szemtelen oldal�hoz.
- Milyen b�tor. – vigyorgott Georg cser�be. – Ez tetszik. Este tal�lkozunk, Billie! – mosolygott, majd visszafordult a bar�taihoz, �s elmentek a k�v�z�b�l.
- Mondtam, hogy nem megyek! – ki�ltott ut�na Bill feleslegesen.
- Biztos vagy benne? – tipegett mell� Shirley, az elt�n� alakokat figyelve. – M�rmint, tudom, hogy Georg egy kicsit… h�t, Georg. – vont v�llat. – De tal�n j�l sz�rakozn�l.
- Sz�rakozni? – horkant fel Bill, �s hitetlen�l n�zett a koll�gan�j�re.
- Oh, gyer�nk m�r, Billie. Agg�dom miattad. Sosem ismerkedsz a te korodbeliekkel. Igaz�b�l, soha nem ismerkedsz senkivel. – r�ncolta a homlok�t, agg�d� tekintettel.
- Most ismerkedek veled.
- Velem dolgozol. Nem ugyanaz.
- Minden este Erm�val vacsor�zok. – v�gott vissza Bill.
- 87 �ves!
- �s?
Shirley a leveg�be dobta a karjait tehetetlens�g�ben.
- �szint�n, fogalmam sincs mit csin�ljak veled. Csak gondolkozz azon, hogy elmenj a bulira, j�?
Bill k�z�ny�sen v�llat vont.
- Szerintem Nathalie is megy. Mehetn�tek egy�tt. J� lesz. – gy�zk�dte tov�bb Shirley.
Bill a szemeit forgatta. A n� nagyon meggy�z� tudott lenni, ha akart.
- V�giggondolom, ok�?
Shirley elvigyorodott, �s Bill megragadta a k�v�t, hogy az �j vend�gekkel foglalkozhasson, m�g miel�tt a n� tov�bb er�lk�d�tt volna.

Fels�hajtott, amikor ki�nt�tte aznap az ezrediknek t�n� adag k�v�t. Azon gondolkozott, amit Shirley mondott. Igaza volt; szinte semmilyen vele egykor�val nem volt kapcsolatban. De tetszett neki ez �gy. Min�l k�zelebb ker�lt az emberekhez, ann�l k�zelebb ker�lt volna ahhoz, hogy az igazs�g kider�lj�n.

Nathalie k�s� d�lut�n kezdte meg a m�szakj�t, �pp amikor Bill befejezte a saj�tj�t. �desen integetett, ahogy a csendes sz�ke bel�pett a k�v�z�ba, �s k�rbefogta a k�t�nyt a v�kony alakja k�r�l.

- Szia Billie! – suttogta szinte. Billt mindig meglepte, hogy Nathalie m�g n�la is f�l�nkebbnek t�nt. A vend�gek viszont szerett�k, �gy t�nt, a v�ros nagy r�sze nagyon is kedvelte a visszah�z�d� l�nyt. Mivel a munkaidej�k nem illeszkedett, Bill alig l�tta �t, csak egy-egy pillanatra otthon, vagy v�lt�skor a k�v�z�ban. El sem tudta hinni, hogy Nathalie egy�ltal�n fontolgatta, hogy elmenjen Georg bulij�ra.

- Shirley azt mondta, hogy lehet, hogy elfogsz menni Georg bulij�ra?
Nathalie v�llat vont.
- Erma r�besz�lt. Szerinte nem sz�rakozok eleget.
Bill felnevetett.
- Shirley ugyanezt mondta nekem! Szerintem mi vagyunk a kedvenceik, mi szerencs�sek.
- De szerintem lehet, hogy j� lesz. Te m�sz?
- H�t…
- J� lenne. Legal�bb nem lenn�k egyed�l, �s �n seg�thetn�k lekoptatni Georgot. – nevetett Nathalie. Az eg�sz v�ros tudta Georgnak mik a sz�nd�kai Billel.
- Nem tudom.

Bill m�g mindig nem tartotta j� �tletnek. A k�v�z�ban t�bbnyire v�dve volt a k�rdez�sk�d�sekt�l �s a k�v�ncsi tekintetekt�l, mindig ott volt neki a kifog�s, hogy mennie kell dolgozni. De a bulin… h�t, az eg�sznek az volt a l�nyege, hogy ismerkedj.

- Ut�lok belegondolni, hogy Erma �s Shirley oldal�ra �llok, de szerintem is j�t tenne neked, ha kimozduln�l. Mi�ta is, m�r hetek �ta itt vagy? �s soha nem m�sz sehova a k�v�z�t lesz�m�tva.
- J�, j�. – s�hajtott Bill. Kicsit b�ntudata volt, ami�rt ezek a kedves emberek mind miatta agg�dtak. – Elmegyek veled.
El fog menni, �s mosolyogni fog, meg kedves lesz, �s pr�b�l olyan t�vol maradni Georgt�l, amennyire csak lehet, �s rem�lhet�leg t�l�li az est�t.
- Nagyszer�! – mosolygott Nathalie. – Sokkal jobban fogom �rezni magam, ha te is ott leszel.

Bill viszonozta a mosoly�t, a sz�ve pedig megesett a l�nyon. M�r sokkal r�gebb �ta volt itt a l�ny, mint �, m�gis k�v�l�ll�nak t�nt. Ahhoz k�pest, hogy az emberek mennyire kedvelt�k �t, Bill nem volt benne biztos, hogy van ak�r egy bar�tja is. Eld�nt�tte, hogy nem �rthat, ha egy kicsit szocializ�l�dik, am�g a kez�ben tartja a szitu�ci�t.

Bill tehetetlen�l b�multa a szekr�ny�t, azon t�n�dve, hogy az emberek mit vettek fel a bulikba. Fogalma sem volt, mivel nem volt �ppen el�rasztva a megh�v�sokkal otthon. Igaz�b�l, a ma esti volt az els� igazi bulija.

Frusztr�ltan felny�g�tt, �s h�trad�lt az �gy�n. Belef�radt abba, hogy a ruh�it b�mulja, mintha azok m�gikus m�don k�pesek lenn�nek megoldani a helyzetet. Fogalma sem volt mit vegyen fel, mit csin�ljon, vagy mit mondjon egy buliban. Mi�rt hagyta mag�t r�besz�lni erre?

- Minden rendben odabent? – sz�lt be Erma rekedtes hangja az ajt�n �t.
- Igen! – ki�ltott vissza Bill, tov�bbra sem mozdulva az �gyon.
- Nathalie b�rmelyik percben haza�rhet. Shirley kor�bban elengedi, hogy elmehessen a buliba!
- J�! – felelte Bill gyeng�n. A ’k�sz�l�d�st’ m�r egy �r�ja kezdte el, �s m�g mindig nem jutott sehova. Es�lytelen, hogy elk�sz�lj�n, mire Nathalie haza�r.
- Billie, ne izgulj annyira. – folytatta Erma. – Nem sz�m�t mi lesz rajtad. Csak vegy�l fel valamit.
Bill t�tott sz�jjal n�zett az ajt�ra.
- Honnan tudod?
Erma m�ly nevet�se visszhangzott az ajt� m�g�tti folyos�r�l.
- Van egy l�nyom. Tudom hogy mennek ezek a dolgok. Fogadni mern�k, hogy most ott fekszel, kit�rt szekr�nnyel, �s sajn�ltatod magad.
Bill fels�hajtott, �s �sszeszedte mag�t, hogy kinyissa az ajt�t. Az id�s n� bekukucsk�lt a szob�ba, �s nevetett.
- Ahogy sejtettem. – n�zett v�gig a rendetlens�gen.
- Csak nem tudom mit csin�ljak.
- Tudom, hogy szeretn�l j�l kin�zni, �desem, de komolyan mondtam… mindegy mit veszel fel. �des l�ny vagy. Mindenkinek tetszeni fogsz.
- K�sz�n�m, Erma.
A n� kedves volt, de t�l sokat nem seg�tett.
- �s j�l �ll neked a piros. Tal�n az a p�l� ott? – mutatott a ruhakupacok k�z�tt egyre Erma. Bill a ruh�t n�zte, �s elmosolyodott. Egy olyan p�l� volt, amit mindig is szeretett, �s el�g l�nyos volt ahhoz, hogy n�i ruh�nak t�nj�n. T�k�letes volt.
Erma elvigyorodott, amikor megpillantotta a megk�nnyebb�lt arckifejez�st Billen, �s a p�l�t a kez�be nyomta.
- Most pedig k�sz�l�dj. Ne kelljen Nathalienak r�d v�rni.

Kiviharzott a szob�b�l, Bill pedig elk�pedve b�mult ut�na. M�g mindig meglepte, hogy voltak emberek, akik t�nyleg szerett�k. �j �rz�s volt, amihez k�nnyen hozz� tudott volna szokni.