- Szóval, Bill, Tom, a folyamat során az egyik spermiumot petesejtté fogjuk átalakítani, így lehet gyereketek. Tom, azt mondtad te fogod megszülni a babát, biztos vagy benne? Mert ha egyszer elkezdjük, nem szállhatsz már ki.

- Biztos benne. – mosolygott Bill, és átkarolta a testvérét.

Mindketten átbeszélték előző este, szex közben. Tom beleegyezett, hogy ő szülje meg, mert őrülten szerelmes volt a testvérébe; soha nem egyezett volna bele, ha nem róla van szó.

- Biztos vagyok benne. – bólintott Tom is.
- Oké. – dőlt hátra az orvos a székében. – Egyszerű folyamat, igazából csak spermára lenne szükségünk. Célszerűbb, ha mindkettőtöktől, így mindegyikőtök DNS-t megkapja a baba.
Bill és Tom úgy bólogattak, mint egy csirke.
- Hát, most kéne csinálnunk. Vagy… valamikor máskor? – kérdezte Bill. Nagyon akarta a gyereket, és szerette volna, ha mindent elintéznek, még mielőtt Tom meggondolja magát.

- Nos, ha a spermát már ma átalakítjuk, akkor is legalább 3 napot kéne várni a beültetésre.
- Tökéletes. – mosolygott Bill. – Gyerünk Tomi, csináljunk spermát.

Tom hagyta, hogy Bill berángassa a szobába, amit a nővér mutatott nekik.
- Bill, én nem tudok…
- Most nem hátrálsz meg, ugye?
- Nem, Bill, én csak nem tudok… itt… olyan kínos…
- Ah, Tom, hidd el, hogy tudsz. – simogatta Bill Tom erekcióját.

- Tomi? – kiabálta sperma Billa, a folyadékban úszkálva. Tomi, hol vagy? – a két sperma előző éjjel vált szét, amikor Bill és Tom szexelt. Sperma Billa mindenhol kereste már a szerelmét, de sehol nem találta, és Tom testében ragadt.

- Ah, mi ez, már megint szexelnek? – sikította a kis sperma, ahogy kirepült Tom péniszéből.

- Tessék. – nyújtotta át a kis dobozkát Bill a nővérnek, aki azonnal el is rakta, hogy megfelelő életfeltételek között legyenek a spermák. A dobozra a TOM KAULITZ név került; a másik, BILL TRÜMPER néven még üresen állt a kezében. Azért más nevet adott meg, hogy ne kérdezzék őket, és ne tudják meg, hogy igazából testvérek.

Aztán visszament a testvéréhez, és letolta a saját nadrágját.
- Segíts.

- Billa! – kiabált a kis törékeny sperma. – Billa, elhagytál! Hol vagy…?

Tomi mindenkibe és mindenbe beleúszott, ami csak az útjába került. Apró könnyek hagyták el a hatalmas szemeit. Félt, szüksége volt Billa-ra, kellett a védelme.

- Ah! – sikította, ahogy, ő is, távozott Bill péniszéből.

- Bill téged olyan könnyű kielégíteni. – nevetett Tom, a kezében lévő dobozkát kocogtatva.
- Oh, kuss, és rakd biztonságba! – követelte Bill, ezért Tom ugyanoda sietett, ahova előtte Bill is.

Ezután mindketten visszamentek az orvos irodájába, és újra helyet foglaltak.
- Szóval, kinek a spermáját kell átalakítanunk?
- Hát, mivel Tom lesz az anyuci, szerintem lehet az övéből a petesejt. – mosolygott Bill, és nyomott egy puszit Tom arcára.

- Ne nézz rám! – szólalt meg egy magas hang. Rémültnek, ijedtnek hangzott.
- Gyerünk, ne csináld, baby, miért bújsz el? – szólt vissza egy mélyebb hang.
- Kérlek Tomi, kérlek ne! Nem láthatsz így, olyan kövér vagyok!

Tomi körülnézett. Fogalma sem volt hol van, de ezzel ráér majd később foglalkozni. Most azt kellett kiderítenie, hogy mi történt Billa-val.

- Billa, ne butáskodj, baby, gyere, hadd nézzelek.

Billa lassan előmászott egy nagyobb fal mögül, és lehajtotta a fejét. Nagyon sírt; a hatalmas, egykor tökéletesen körberajzolt szemei most elmosódtak.
- Most nem fogsz nevetni? Nézz csak rám, olyan kövér vagyok!
- Nem vagy kövér! – ment Tom közelebb, hogy jobban lássa őt. – Csak olyan vagy, mint egy… petesejt. Gyere ide kicsim, hadd öleljelek meg!

Billa szipogott, úgy érezte magát, mintha egy szörnyeteg lenne. Minden sperma őt bámulta, és észre sem vette, hogy nincsen farka. Hagyta, hogy Tomi odamenjen hozzá, és elmosolyodott, ahogy Tom megpróbálta körbeölelni a farkával, bár tudta, hogy nem fogja körbeérni.

Tom Billhez hajtotta a fejét.
- Szeretlek!
- Tomi, miért ragadtunk össze?

Pár héttel később, Tom már terhes volt.