Tom ott �llt az ajt�ban, �s azon t�prengett, milyen furcsa, f�ld�n k�v�li jelens�g vette r�, hogy ezt tegye.

Bill megjelent m�g�tte, megfogta a kez�t, �s az �ll�t a v�ll�nak t�masztotta.

- Nem musz�j. – mondta l�gyan. – Csak egy szavadba ker�l, �s h�vom Georgot �s Gust �s…
- Nem. Meg kell tenn�nk. – mondta Tom, b�r � sem tudta, hogy �nmag�t vagy a testv�r�t gy�zk�di. – N�gy h�napja volt. Min�l hamarabb elkezdj�k… ann�l hamarabb lez�rul.

Bel�pett a szob�ba �s k�rben�zett. M�g mindig ugyanolyan volt, mint 4 h�nappal kor�bban, amikor a sz�leik elindultak az �vfordul�s vacsor�jukra, �s sosem j�ttek vissza.

Bill az �gy sz�l�n �lt, sz�tlanul n�zte, ahogy a testv�re lassan k�rbemegy a szob�ban, meg�ll a szekr�nyen l�v� bekeretezett k�pek el�tt, azt�n bemegy a f�rd�be majd a gardr�bba. P�r m�sodperccel k�s�bb, egy piros inggel j�tt vissza.
- Ap�n mindig ez volt, amikor valamit meg kellett szerelni a h�zban. – magyar�zta. – Ezt meg fogom tartani.
- Semmi m�st?
- Nem. Te szeretn�l valamit megtartani?
- Szeretn�k egy k�pet r�luk a szob�nkba.
Tom b�lintott, azt�n fel�llt, �jra k�rben�zett, �s fels�hajtott.
- Mikor �rnek ide?
- Azt mondtam d�lre j�jjenek, sz�val m�g majdnem egy �r�nk van.
- Addigra el�g sokkal k�sz lesz�nk. Gustav hozza a s�gora kocsij�t, Georg a saj�tj�t, �s a mi�nkkel, tal�n egy fordul�val el is tudunk mindent vinni.
- Azt mondt�k hoznak dobozokat is. Meg van p�r a vend�gszob�ban is.
Tom megint b�lintott.
- Sz�val akkor kezdhetj�k. – l�tta Bill arckifejez�s�t, ez�rt �tkarolta a derek�t, �s egy puszit nyomott a hal�nt�k�ra. – J�l vagyok.

Bill kicipelte az utols� dobozt is az el�szob�b�l, azt�n visszament az emeletre, eltervezve, hogy a gardr�bban l�v� cuccokat addig is kihozhatja az �gyra, am�g a t�bbiek meghozz�k a t�bbi dobozt.
- Nincs t�bb doboz, Tom. Azt hiszem… - Bill azonnal elcsendesedett, a szemei pedig d�bbentek elkerekedtek, amikor egy �breszt��ra nekicsap�dott a falnak, �s sz�rny� s�r�st hallott az �gy m�sik oldal�r�l. �tm�szott az �gyon, �s leugrott a f�ldre, a testv�re mell�. – Tom, mi a-
- Ezt n�zd! – ki�ltotta Tom, �s felzokogott. – Az als� fi�kban tartott�k ezt!
Tom �l�ben, ott volt az eredeti anyak�nyv�k, k�t apr� k�rh�zi karszalag, �s egy k�p k�t ugyanolyan bab�r�l, ahogy egym�s mellett fekszenek.
- Soha nem akart�k elmondani, ugye? – kiab�lta. – Ha m�g mindig itt lenn�nek, semmit nem tudn�k r�lad! Fogalmam se lenne arr�l, hogy van egy ikertestv�rem!
- De most ismersz, Tom. – sz�ktek �ssze a k�nnyek Bill szem�ben, a sz�ve pedig majd �sszet�rt a testv�re �s minden miatt, amit h�napokon �t elfojtott. – Itt vagyok, �s egy�tt vagyunk…
- Most igen. De 21 �ven �t, eg�sz �letemen �t, hazudtak nekem! Megfosztottak a testv�remt�l!
Nem tudv�n, hogy mit mondhatna, Bill egyszer�en �t�lelte Tomot, �s csak tartotta, am�g a testv�re a v�ll�ba zokogott.
- Hogy tehett�k ezt, Bill? – k�rdezte Tom halkan, a hangj�t elnyelte Bill p�l�ja. – Hogyan tudtak mindent �gy eltitkolni el�lem? Legal�bb elmondhatt�k volna, hogy �n d�ntsem el meg akarlak-e tal�lni. M�g a lehet�s�get se adt�k meg.
- Tom, n�zz r�m! – t�r�lte le az ikre k�nnyeit, �s l�gyan megcs�kolta. – Most itt vagyok. Most itt vagyok, �s egy�tt vagyunk, �s szeretlek. Annyira szeretlek, Tom. Tudom, hogy az �leted els� r�sz�ben nem voltam itt, de a t�bbiben itt leszek.
- Nem �ltem volna t�l az ut�bbi p�r h�napot n�lk�led, Bill. – suttogta Tom a testv�re ajkainak. – Sz�ks�gem van r�d. A legh�ly�bb dolgokon nevetsz, �s f�l percn�l nem b�rsz tov�bb cs�ndben maradni, a sminket meg sosem fogom meg�rteni, de szeretlek, �s soha nem akarlak elvesz�teni.
Bill ny�sz�rg�tt, amikor az ajkaik hossz� cs�kra tal�lkoztak, amikor pedig elh�z�dtak egym�st�l, egy kis mozg�sra figyelt fel. Gustav egy nagy adag, kilap�tott dobozt dobott a padl�ra, �s elment, de Georg ott maradt, led�bbent arccal, �s a k�t iker k�z�tt pattogott a szeme, ahogy �k fel�lltak.
- Mi a fasz, Tom? – �v�lt�tte.
- Georg, minden ok�-
- Ok�? Ez milyen vil�gban ok�, Tom?
Georg megfordult �s elment, Tom pedig azonnal rohant ut�na. A l�pcs� tetej�n�l kapta el, megragadta a v�ll�t. Lepillantott, �s l�tta, hogy Gustav kimegy az ajt�n, azt�n visszafordult a legjobb haverja fel�.
- N�zd, meg tudom magyar�zni, ok�?
- Bassza meg, az m�g rosszabb! Hogy m�g meg is tudod magyar�zni amit l�ttam! Megcs�koltad Billt! Erre nincsen lehets�ges magyar�zat! – �v�lt�tte, �s Billre b�mult, amikor � is kij�tt a h�l�b�l. – Ti ketten ikrek vagytok, a kurva �letbe!
- Geo, szeretem �t. Mi-
- Nem! A-a! Sz�llj le r�lam a pics�ba, Tom! – r�ntotta el a karj�t Tom szor�t�s�b�l, �s a mutat� ujj�t a magasabb f�rfi k�p�be nyomta. – Kibaszott betegek vagytok! Mindketten! Engem kibaszottul felejtsetek el!
Lerohant a l�pcs�n, Tom pedig szaladt a nyom�ban, �s k�ny�rg�tt a bar�tj�nak, hogy hallgassa meg �t. Amikor el�rt�k az ajt�t, Georg megfordult, �s a falnak l�kte Tomot.
- Egy sz�t sem fogok v�gighallgatni, Tom. Innent�l kezdve, ti beteg �llatok sz�momra nem l�teztek.
Olyan er�sen r�ntotta ki az ajt�t, hogy m�g a falat is megkarcolta a kilincs m�g�tte, �s elrohant. Tom m�r indult volna ut�na, de meghallotta Bill hangj�t.
- Tom, engedd el. – �lt le Bill a l�pcs� tetej�re. Olyan volt a n�z�se, mintha csak � vesztette volna el a legjobb bar�tj�t. – �gy sem fog meghallgatni.
Tom becsukta az ajt�t, nekid�lt, lecs�szott a f�ldre, �s a karj�t a t�rd�re t�masztotta. Feln�zett, �s l�tta, hogy Bill visszan�z r�.
- Szeretlek. – eml�keztette az �ccs�t.
- �n is t�ged. – s�hajtott Bill v�laszk�nt, �s a haj�ba t�rt. – Biztos el�gg� szeretsz?
- Ezt hogy �rted?
- Ez �gy fog menni, ha folytatjuk…
- Hogy �rted, hogy ha folytatjuk?
- Azt, hogy tal�n el k�ne mennem, m�g miel�tt m�g t�bb f�jdalmat okozok neked.
Tom felszaladt a l�pcs�n, �s le�lt a testv�re mell�; nagyon megijedt att�l, amit Bill mondott.
- Erre ne is gondolj, Bill.
- Tom, ami�ta idek�lt�ztem, mindenkit elvesztett�l, akit szeretsz.
- Ha itt hagysz, akkor vesz�tek el mindenkit, akit szeretek. Bill, komolyan gondoltam, amit mondtam. Sz�ks�gem van r�d. Csak r�d. Senki m�s nem sz�m�t. – mosolyodott el, majd let�r�lte az elszabadult k�nnycseppet a testv�re szeme al�l. – Te vagy a m�sik felem. Le van szarva mindenki, ha h�tat ford�tanak, nekem csak te vagy a fontos.
- Nem akarlak itt hagyni. – suttogta Bill, �s gyeng�den megcs�kolta a testv�re ajkait.
- Akkor mondd ki. Mondd ki, hogy nem fogsz elhagyni.
- Nem foglak. Ez az �n… te vagy az �n otthonom, Tomi. Szeretlek. Nem megyek sehova.
- Istenem, annyira szeretlek. – s�hajtott Tom Bill sz�j�ba, a teste majd �sszeomlott a hatalmas megk�nnyebb�l�st�l. Megragadta a testv�re cs�p�j�t, �s mag�hoz h�zta Billt, a nyelv�vel egyre m�lyebbre mer�lve, keresve a t�rs�t. Bill leveg��rt kapott, v�laszk�nt Tom felny�g�tt, ahogy oldalra d�nt�tte a fej�t, hogy m�g jobban hozz�f�rjen az ikre sz�j�hoz.
Bill felny�g�tt az �lvezett�l, amikor meg�rezte a testv�re sz�j�t a nyak�hoz v�ndorolni; ahogy beleharapott, majd a nyelv�vel v�gigsim�tja.
- Tomi!
- Bill?
- Igen!
Tom elr�ntotta a fej�t. Olyan t�z volt a szem�ben, amilyet Bill m�g sosem l�tott. Fel�llt, �s egy pillanatra sem engedte el a fiatalabb f�rfi kez�t, ahogy elindultak a h�l�szob�ja fel�.