Bill erőteljesen lehuppant az asztalhoz az egyik étteremben, amit nem túl gondosan választott ki vacsorához. Egyedül jött, és nem örült neki. A hely dugig volt emberekkel, és amikor még egy gyerek is sírni kezdett, Bill egyből megbánta a választást.

- Utálom a gyerekeket - morogta Bill magának, és kinyitt egy étlapot, ami az asztalán volt.

Sok opció közül lehetett választani, de Bill ennek ellenére csak a szokásos mellett döntött: egy burger sültkrumplival, és egy kóla. A pincér gyorsan jött, egy magas fiú volt rasztákkal és ajakpiercinggel, a névtáblája szerint pedig Tomnak hívták.

- Mit hozhatok? - kérdezte, és a tolla már készen állt, hogy felírja a rendelést.

- Kóla és hamburger. Jég nélkül - mondta Bill, és visszanyújtotta az étlapot.

- Vársz valakire? - kérdezte Tom óvatosan.

- Nem, egyedül vagyok, de ez nem rád tartozik - vágta rá Bill harapósan.

- Bocs, csak kérdeztem. Ember, nem kell ennyire kibukni - nevetett Tom, és elvette az étlapot.

- Tök mindegy, csak hozd amit kértem, oké?

- Bocsánat - mondta Tom, és a szemeit forgatta.

Bill nem tudta miért ilyen mogorva ezzel az ártatlan pincérrel, de valahogy jobb érzés volt, amikor Tom elindult vissza a konyhába.

- Díva-veszély a négyes asztalnál - mondta Tom a séfnek, Georgnak, és a papírt, amire a rendelés volt írva, letette az asztalra.

- Mit csináltál megint? - kérdezte Georg kuncogva.

- Semmit! Felveszem a rendelést, próbálok csevegni, erre teljesen besértődik!

Georg hátradőlt, hogy kinézzen az ajtón, és egy feketehajú fiút látott a négyes asztalnál, ahogy bámult ki az ablakon. Piros póló, szűk farmer volt rajta.

- Jól néz ki - mondta Georg, és folytatta a zöldségek felvágását egy másik rendeléshez.

- Ja, de éles nyelv jár hozzá - mondta Tom, és a szemeit forgatta.

- Talán kedvesebb lenne, ha megdöntenéd - mondta Georg sejtelmes mosollyal.

- Nem bánnám, de nem éri meg végigmenni az egész 'gyere máskor is' procedúrán - mondta Tom miközben kinyitott egy üveg kólát, és átöntötte egy pohárba. Jég nélkül.

- Majd kitalálok neked valamit - mondta Georg, és a zöldségeket elrendezte a tányéron, amit egy másik pincér gyorsan el is vitt. - A három-hónapos cölibátus után neked már segítség kell.

Tom a nyelvét nyújtotta, és kisétált a kólával a kezében. Bill felé ment, aki keresztbe tett lábakkal ült, és az asztalon dobolt az ujjaival.

- Parancsolj - mondta Tom, és próbált udvariasnak hangzani.

- Kösz - motyogta Bill, lefelé nézve.

- Minden rendben? - kérdezte Tom, de nem tudta mi a francért.

- Mi ez a vallatás?! - kérdezte Bill hangosan, és felnézett rá. - Nem tudnál szimplán békén hagyni?

- Csak szomorúnak tűntél kicsit, ennyi - mondta Tom. Irritálta a vendég éles hangja.

- Foglalkozz a saját dolgoddal - mondta Bill, és elfordult.

- Bocs - mondta Tom újra, és ismételten a szemeit forgatta.

- Kész a kajája - mondta Georg, az arcán a legszélesebb mosolyával.

- Máris? - kérdezte Tom, és elvette a tálat.

- Használtam a különleges fűszerem - mondta Georg büszkén.

Tom megrázta a fejét tágra nyílt szemekkel, és visszatette a tányért.

- Azt ne mondd, hogy...

- Viagra, igen. Három tablettányi por. A krumplihoz.

- Nem... nem rakhatsz viagrát az emberek kajájába, Georg! - kiabált Tom suttogva, és körbenézett, hogy hallja-e őket bárki.

- Tudom, de muszáj végre szexelned, tesó! És ha nem jön össze, akkor legalább megbüntettük a dívát - mondta Georg, és újra odaadta neki a tányért.

- Nem hiszem el, hogy ezt csinálom - mondta Tom, és kinézett Billre, aki épp a kóláját kortyolta.

- Gyerünk! Gyerünk! Gyerünk! - mondta Georg, szinte sipítozva.

- Három gyerünk... Akkor gondolom muszáj - sóhajtott Tom, és újra kisétált, ezúttal az étellel. Jobban remegett, mint valaha.

Letette a tányért Bill elé, és egy apró mosolyt is megeresztett, amint Bill felé fordult.

- Ez gyors volt - mondta, és még mosolygott is mellé. - Köszönöm.

Tom nem mondott semmit, csak visszamosolygott, és a bűntudat szétáradt benne, amint Bill bekapott pár sültkrumplit. Átfutott az agyán, hogy vissza kéne vinni az ételt és elmondani az igazat, de ahogy beleevett, olyan gyorsan tűntek el ezek a gondolatok, mint a víz egy forró napon.

Arról ne is beszélve, hogy milyen perrel kéne szembenézniük, ha kiderülne.

Tom és Georg együtt álltak, titokban lesték Billt, ahogy a félig megevett étel felett belekortyolt a kólájába.

- Szerinted érez már valamit? - kérdezte Georg.

- Nehéz megmondani... De hármat?! Már egytől is egész éjjel lehet tolni... Lehet, hogy megöljük. Vagy impotens lesz - válaszolt Tom.

- Biztos, hogy nem lesz impotens. A gyilkosság pedig...

- Ah, nézd! Biztos érez valamit!

Bill szemei elkerekedtek, letette a kajáját, és előregörnyedt. Tom és Georg azonnal tudta.

- Na tessék. Ha a következő tíz másodpercben nem esik össze, akkor nem öltük meg - mondta Georg nevetve.

- Basszus, olyan, mintha fájdalmai lennének - mondta Tom, és nézte, ahogy Bill felpattan, és a mosdóba szalad.

- Akkor menj, és enyhítsd a fájdalmát - mondta Georg, és még jobban nevetett.

- Nem...

- Menj! CSINÁLD!

- Baszd meg... - morogta Tom, és ő is elindult a mosdó felé.

- Nem! Őt baszd meg! - kiáltott utána Georg nevetések közepette.

- Elnézést? - kopogott Tom a mosdó ajtaján.

- Ugh... Kérlek menj el - hallatszott Bill hangja.

- Uram, én... Én azt hiszem tudom mi történik odabent - mondta Tom. 

Még nem csinált ilyet SOHA, és érthető módon elég tanácstalan volt hogyan kezelje ezt a témát.

- Én... Nem hiszem, hogy tudod - válaszolt Bill kis idővel később.

- Öm, ki tudnád nyitni az ajtót? szerintem tényleg tudom.

Csend következett, de hirtelen résnyire kinyílt, és Bill elvörösödött feje jelent meg előtte. A testét az ajtó takarta.

- Te - suttogta, a szemeit összeszűkítve. - Te csináltad ezt, ugye?

Tom annyira megijedt az arckifejezésétől, hogy egy hangot se mert kiadni, de úgy tűnt a másik fiúnak elég is volt a hallgatása.

Figyelmeztetés nélkül Bill keze kinyúlt, megragadta Tom kötényét, behúzta magához, és újra bezárta az ajtót. Tom elég közel járt hozzá, de végül sikerült nem elesnie.

Bill öve ki volt csatolva. Tom egyértelműen félbeszakította, miközben könnyíteni próbált magán.

- Mit csináltál? - kérdezte, mélyeket lélegezve.

- Én...

- MIT csináltál?

Bill odaszorította a falhoz, és Tom elég erőteljesen érezte az erekcióját a combjánál. Sehogy sem tudott volna menekülni ebből a helyzetből, ezért Tom remegve vett egy mély levegőt, és úgy döntött inkább elmondja neki.

- A szak... - Megállt, és elgondolkozott. Ha Georgot is bevonja most ebbe, az csak rontana a helyzeten. - Viagrát tettem a kajádba.

Bill amilyen gyorsan megragadta őt, most ugyanolyan gyorsan engedte el, és hangos puffanássan leült a földre.

- Te... Mi... Milyen beteg ember vagy te?

Tom is lehuppant mellé, de még nem tudta mit fog csinálni.

- Sajnálom, én...

- Sajnálhatod is! Mi a faszt képzeltél?! - kérdezte Bill emelt hangon, és erőteljesen meglökte Tom vállát.

- Hát elég bunkó voltál, és... - Tom megvonta a vállát. - Valahogy meg akartam bosszúlni.

- Egy kibaszott erekcióval? - kérdezte Bill, és figyelmeztetés nélkül letámadta Tomot.

Tom annyira meglepődött, hogy reagálni se volt ideje. Bill a földre szorította, és felette ült.

- Beteg vagy, tudsz róla?

- Mondták már - mondta Tom, és fizikai erejét bevetve átfordította magukat, így ő volt Bill felett. - De te pedig megtanulhatnál viselkedni!

Bill frusztráltan sóhajtott, és arcon ütötte Tomot. Tom az arcához kapott, Bill meglökte, és végeredményképpen a földön fetrengve próbálták egymást ott ütni, ahol érték.

Egyikük sem tudta ki kezdte a csókot, de egyikük sem hagyta abba, így őszintén szólva nem is számított. Tomnak sikerült felülre kerülnie, az ujjait Bill hajába csúsztatta, és oldalra húzta őt, miközben gyengéden, de mégis erőteljesen megcsókolta. Hamburger, kóla, és valami olyan finom íz keveredett a szájában, amiből Tom egyre többet akart.

Most már Tom is fel volt izgulva, és Bill valószínűleg észre is vette, mert elhúzódott egy pillanatra.

- Kibaszottul segíteni fogsz ezzel az erekcióval - mondta, és megbökte a mellkasát, amitől Tom felnyögött. - A te hibád, ugye?

Tom nem válaszolt, nem volt rá idő, de szükség sem. Bill már félre is gurult alóla, és lehúzta a nadrágját. Tom odamászott hozzá, végigsimította a mellkasát a piros pólója alatt. Odahajolt, és finoman végigcsókolta a puha bőrét, majd teljesen levette a pólót.

Bill felnyögött, és megemelte a karját, hogy segítsen. Tom is elkezdte kigombolni a fekete ingjét, Bill végig nézte is, és hamarosan már az is a földön volt. Tom felállt, és elkezdte kikötni a kötényét is, de Bill megszólalt.

- A kötény marad - mondta, és térdelve odakúszott hozzá.

Alábújt, kigombolta Tom nadrágját, és hagyta, hogy leessen. Tom nem látott ebből semmit, ezért hangosan levegőért kapott, amikor Bill lerántotta a boxerét is, és a heréit kezdte masszírozni.

- T-te... Ah... - dadogott Tom, és mindez hangos nyögésbe fulladt, amint Bill a teljes farkát bekapta.

A szája forró volt, és egyértelműen nem először csinálta ezt - Tom hamar észrevette, hogy a mélytorok is könnyen ment neki. Bill gyors tempóban szopta, miközben egyik kezével a heréit masszírozta, a másikkal pedig erősen markolta a fenekét.

A meglepetésnek jó nagy ereje volt, Tom érezte, hogy a térdei is elgyengülnek tőle, és nem sokáig fog tudni állva maradni. 

Tett pár lépést hátra, és mély sóhajjal leült a wc-re. Bill így újra feltűnt a kötény alól.

- Nem jó?

- Túl jó - mondta Tom, és hátrahajtotta a fejét.

Bill felnevetett, és odamászott hozzá. A térdére tette a kezét.

- Ugye nem arra számítasz, hogy csak úgy elmész majd azután, amit velem csináltál? - nézett fel Tomra.

- Definiáld kérlek, hogy mire gondolsz - mondta Tom, amikor rájött, hogy az elmész szónak két értelme is lehet.

- Úgy értem a számba - mondta Bill halkan, és nevetett, amikor Tom farka megrándult.

- Mire gondoltál? - kérdezte Tom, és kicsit feljebb ült.

- Állj fel, és hajolj előre - utasította Bill, és mosolygott, amikor Tom pontosan ezt tette.

Megragadta a saját boxerét, és letolta, így végre kiszabadult a saját, begyógyszerezett merevedése. Egyenesen Tom mögé állt, végigsimította a fenekét, egy ujját becsúsztatta.

Tom levegőért kapott, az izmai összerándultak Bill ujja körül.

- Hagyd abba, utálom a hisztiseket - mondta Bill halkan, és még egy ujjat beerőltetett.

Tom minden erejével próbált ellazulni, de a tény, hogy nem volt semmi síkosító, eléggé megnehezítette.

Billt viszont ez nem nagyon érdekelte, az ujjait ki is vette, és a kemény farkára cserélte. Tomnak az ajkába kellett harapnia, hogy ne sikítson az élvezettől és a fájdalomtól, ahogy Bill behatolt. Szerencséjére, ő se volt már szűz etéren, így a fájdalmat is el tudta viselni.

Bill néhány bizonytalan lökéssel kezdte, mielőtt sikerült egyenletes ritmust felvennie, pont olyan gyorsan, hogy egy pillanatra se legyen unalmas. Tom felnyögött, a saját farkát vette a kezébe, és Bill tempójával együtemben kezdte pumpálni, de az ő nyögései meg se közelítették a Billből jövőket.

Mintha csak sikított volna, Tom nagyon beindult a hangoktól. Bill a wc melletti korlátba kapaszkodott meg, Tom pedig egyik kezével a wc-n támasztotta meg magát.

- Jézusom - szaladt ki Bill száján, és Tom sejtette, hogy közel van. Bill egyre gyorsabb volt, és most már annyira erőteljesek voltak a lökései, hogy Tomnak már mindkét kezével kapaszkodnia kellett, hogy ne essen előre.

Aztán megérezte. A meleg folyadék szétáradt benne. Bill lökései hamar lassultak, Tom újra el tudott kezdeni saját magán dolgozni, és meg is tette. Egyből a lényegre tért, nem akarta megváratni Billt. Nem is volt benne biztos, hogy Bill várna.

Egy nyögéssel Tom a kezébe élvezett, éppen akkor, amikor Bill kiszállt belőle.

- Kárpótolt kicsit? - kérdezte Tom, és újra felegyenesedett.

- Hány bogyót adtál nekem? - kérdezte Bill, és a még mindig merev farkát bámulta.

- Úgy... hármat...

- Úristen, téged be kéne zárni - mondta Bill, a szemeit forgatva. A mosdókagylóhoz ment, és megnézte magát a tükörben. - Öltözz.

- Mi? - kérdezte Tom, miközben Bill felhúzta a boxerét.

- Öltözz - ismételte Bill. - Hazajössz velem, és nem mész el addig, amíg ez el nem múlik - mutatott a most már ruhákkal takart erekciójára.

- Uh...

- Ha csak nem akarod, hogy elmondjam a főnöködnek mit csináltál...

- Oké... oké...

Tom felvette a ruháit, és odalépett Billhez, aki már teljesen felöltözve állt az ajtó mellett.

- Amúgy hogy hívnak? - kérdezte, amikor megállt mellette.

- Bill - válaszolta hűvösen. - A tied?

- Tom.

- Tetszik.