A k�t oroszl�n egy�tt fek�dt a n�v�nyek k�z�tt, borosty�nk�nt fon�dtak egym�s k�r�. A sz�l kezdett feler�s�dni, a felh�k is egyre gy�ltek; Bill a fej�t Tom mellkas�ba temette, �pp amikor az els� es�cseppek elkezdtek potyogni. Bill f�lig arra sz�m�tott, hogy Tom felkel, �s bejelenti az indul�st, de nem tette. Csak fek�dtek tov�bb. Bill v�g�l felemelte a fej�t, �s Tomra n�zett, aki k�v�ncsian vonta fel a szem�ld�k�t.

- Akarsz menni? – k�rdezte finoman, Bill pedig v�llat vont.

- Nem igaz�n – vallotta be, �s elkezdett fel�lni. Tom k�vette, �s felemelkedett Bill m�g�, k�zben �tkarolta a derek�t. Bill elmosolyodott, �s el�gedetten nekid�lt. – Sz�val ez a bazsalikom, ugye? – k�rdezte Bill, egy nagy, illatos bokorra maguk mellett.

- Igen – harapott Tom a f�l�be, �s odany�lt, hogy egy levelet let�pjen. – Ett�l m�r frissen?

- Hmm, nem hiszem – mondta Bill. Fogta a levelet, �s gondolataiba m�lyedve elr�gta. – Mmm. A t�bbi n�v�ny mi?

- H�t... – Tom kezdett fel�llni, �s h�zta mag�val Billt is, azt�n leporolta magukat. Bill mozdulatlan volt am�g Tom v�gigsim�totta �s les�p�rte a port, azt�n viszonozta a sz�vess�get, �s k�zben egy cs�kot is lopott. Bill derek�t �t�lelve, Tom sorolni kezdte – Az a sor ott kelbimb�...

- F�j!

- Finomak.

- Nem, de folytasd.

- Ok� – nevetett Tom, �s kicsit k�zelebb h�zta. Bill nem panaszkodott, �s �tkarolta Tom nyak�t, a fej�t a v�ll�ra d�nt�tte, �s onnan n�zte hova mutat. – Ott van karfiol, �s t�k, �s azok azt hiszem dinny�k, de nem tudom ki�sni. A paradicsomaim, a stevia...

- Nincsenek vir�gok? – biggyesztette az ajk�t Bill.

- Nem, t�bbnyire csak ehet� dolgok... de �ltethet�nk tulip�nt, majd tavasszal kiny�lnak – mosolygott Tom, �s puszit adott Bill ajkaira.

- T�nyleg? Csin�ljuk!

- Akkor el kell menni a boltba �s vesz�nk p�rat. Szeptember k�zep�n az ide�lis tulip�nt �ltetni ebben a r�gi�ban, ami azt jelenti, hogy v�rni kell 1-2 hetet – magyar�zta Tom okosan, Bill sz�ve pedig elolvadt.

�pp abban a pillanatban nagyot d�rrent az �g, az addig szemerk�l� es� pedig zuhog� viharba csapott �t. Tom elkezdte kifel� vezetni Billt a kertb�l, �s javasolta, hogy induljanak; Bill egyet�rtett. Tom h�z�hoz nem siettek, k�zenfogva s�t�ltak, ki�lvezve az id�t. Bill el�reszaladt, hogy egy hatalmas pocsoly�ba ugorjon Tom h�za el�tt, Tom pedig nevetve intett neki, hogy menjenek az ajt� fel�. Bill viszont meg�ll�totta a l�pcs� alj�n�l; volt valami, amit mindenk�pp meg akart tenni. �tkarolta Tom nyak�t, amennyire csak tudott, k�zel simult hozz�, �s megcs�kolta.

Cs�k az es�ben, kih�zva a bakancslist�j�r�l.

Tom a kezeit Bill derek�ra tette, �s minden marad�k t�vols�got bez�rt a test�k k�z�tt, ahogy Bill csip�j�t a saj�tj�hoz h�zta. A cs�k t�k�letes volt, m�g ha nem a legerotikusabb az �let�ben, �s Bill �pp mondani akarta, hogy menjenek be, amikor hallotta, hogy az ajt� kiny�lik. Bill el�z�dott Tomt�l, �pp olyan nehezen, ahogy k�t m�gnes sz�tv�lik; mintha arra k�sz�lt volna, hogy ugyan�gy visszacsap�djon. Tom is oda fordult; Bill egy alacsony, morcosnak t�n�, sz�ke f�rfit l�tott Tom h�z�nak terasz�n.

- Mi lenne, ha abba hagyn�tok a sm�rol�st, �s bej�nn�tek? M�g elkaptok valamit, basszus!

- J� – suttogta, �s Billre n�zett. Ugyanannyira el volt var�zsolva, mint Bill. – Menj�nk?

Bill csendben b�lintott, �s k�vette Tomot a h�zba. Abban a pillanatban �gy �rezte, k�ptelen besz�lni. Azonban amint be�rtek, a sz�ke (Bill �gy tippelte � Gustav) kihessegette �ket, �s t�r�lk�z�ket dobott fel�j�k.

- T�r�lk�zzetek meg, miel�tt bej�tt�k – utas�totta.

- Bill, ez itt Gustav, a helyi bakt�rium-�s-minden-ami-nem-sz�raz-vagy-steril-f�bi�s – mondta Tom, mik�zben egy t�r�lk�z�t Bill nyak�ra tett, �s elkezdte a haj�t t�r�lgetni vele. Bill nevetett, �s k�zelebb l�pett, a saj�t t�r�lk�z�j�t pedig Tomnak adta.

- Nem vagyok bakterof�b – ki�ltott fel Gustav. – Ilyen sz� nem is l�tezik. Mizof�bi�ra gondolsz.

- Te m�r csak tudod... – kezdte Tom, �s Bill arc�t is megt�r�lgette. Bill elhessegette, �s folytatta saj�t maga sz�rogat�s�t. – Mindenesetre, Gustav, ez itt Bill; Bill, ez itt a rendm�ni�s lak�t�rsam.

- Sz�val most m�r rendm�ni�s, heh? – k�rdezte Gustav, �s cs�ny�n n�zett Tomra, azt�n kezet fogott Billel. – �r�l�k, hogy tal�lkozunk, Bill.

- �n is – mondta Bill, vigyorogva. Aranyosnak tartotta, hogy a lak�t�rsak �gy cukkolt�k egym�st.

- Bemehet�nk m�r? – k�rdezte Tom, a raszt�it t�r�lgetve. – A f�rd�be megy�nk, ne n�zz �gy r�m.

- Nem mosok fel ut�natok – jelentette be Gustav, de beleegyez�snek t�nt, mivel el�llt az ajt�b�l, �s beengedte a k�t fi�t.

Ahogy Tom �g�rte, egyb�l a f�rd�be mentek, b�r Gustav m�g morgott kicsit, hogy az emeletre mentek, ahelyett, hogy a lentit haszn�lt�k volna. Tomnak saj�t f�rd�je volt; mivel � nem iskol�ba j�rt, �s � volt a f� keres� a h�ztart�sban, ez�rt �v� volt a f� h�l�, ami saj�t f�rd�vel j�rt. Tom el�vett m� t�r�lk�z�ket, am�g Bill kiteregette az ingj�t; Tom egyb�l ledobta a t�r�lk�z�ket, �s kihaszn�lta az alkalmat, hogy odal�pjen Billhez, �s megfogja a derek�t. Az ujjai perzsel�en forr�ak voltak Bill hideg b�r�n, �s Bill h�trad�lt, k�vetve a melegs�get.

El�z� r�sz | K�vetkez� r�sz